2015. február 10., kedd

Sziasztok! 

György Ottó Barnabás vagyok, történelem-angol tanári szakos hallgató, az ELTE diákja. A Modern eszközök a pedagógiában c. kurzus egyik követelménye, hogy blogot szerkesszünk, ezzel megteremtve a digitális portfóliónk kereteit. 

Jó ötletnek tartom egy-két szóban elmondani, miért jelentkeztem a tanári képzésre. Ez már egy régi történet, amely a gyerekkoromban gyökeredzik. Mindig is szerettem a történelmet, és az idegen nyelvekhez is volt érzékem. A középiskolában aztán volt két tanárom, akik nagyon nagy hatással voltak rám: a történelemtanáromról és a némettanáromról van szó. Mindketten olyan pedagógusmodellt állítottak elém, amit azóta is követendő példának tartok: erélyesek voltak, de mégis szerették a tanítványaikat, és hatékonyan adták át azt a tudást, amivel rendelkeztek. Emellett emberileg is is kiváló példát szolgáltattak, mindig segítettek a hozzájuk fordulóknak.
A szaktárgyak szeretete a másik nagyon fontos motivációs faktorom volt a tanári pálya választásában. Ahogy említettem, a történelem mindig közel állt a szívemhez, már kisgyerekként is szívesen hallgattam nagyszüleim meséit arról az időszakról, amikor még ők voltak fiatalok (illetve kevésbé fiatalok). Később ezek kiegészültek az iskolában tanultakkal, és a már említett történelemtanárom személyiségével, így tőle egy olyan lökést kaptam, ami a tanári pálya felé orientált. Az angol nyelvet is mindig szerettem, az első angoltanár, akivel a sors összehozott, nagyon motiváló volt, ő segített a kibontakozásban.
A harmadik fontos tényező az, hogy nagyon fontosnak tartom a fiatalok megfelelő oktatását és nevelését. Mindig is szívesen segítettem az osztálytársaimnak a tananyag jobb megértésében, amit esetleg órán nem sikerült megérteniük, azt én utólag magyaráztam el nekik. Emellett ahogy egyre idősebb lettem, és a pályaorientációsok kérdések elkezdtek foglalkoztatni, ráébredtem arra, hogy ennek a hivatásnak nagyon nagy jelentősége van: a felnövő nemzedékeket tanítani és nevelni kell, a szülők mellett az iskolának és a tanároknak is.
Így kerültem hát az ELTÉ-re 2011 őszén, és már a kezdetektől fogva céltudatosan a tanári MA felé igyekeztem. Most, a második félévben már sok hasznos (és kevésbé hasznos) tudnivalóval a tarsolyomban jó úton haladok afelé, hogy megszerezzem a tanári diplomámat. Bár a tanítási gyakorlatok - tehát tulajdonképpen a java - még hátravan a képzésnek, bízom benne, hogy megmarad az a lelkesedés, amivel nekivágtam az egyetemnek.

Blogom valószínűleg nem fog Dancsó Péter (helyesebben CHXYSW2) vlogjának (videoblogjának) magasságaiban szárnyalni (ez már csak azért sem lehetséges, mert nem túl sok mozgóképes anyagot teszek közzé), de azért megpróbálkozom minél szakszerűbben, élvezhetőbben és igényesebben vezetni ezt a digitális munkafelületet.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése