Gömbös Gyula kvíz

Az óra második felében egy kvízt készítettünk, ugyancsak a Gömbös Gyulához kapcsolódó téma kapcsán. Matyi már előkészített egy tesztet az órára, azt pötyögtük be socrative-ra. Egy átfogó tesztet állított(unk) össze, mindenféle kérdés- és feladattípussal, amit végül megosztottunk a drive-on, és onnan ágyazom is be. Az óra lezárásának tökéletes volt. :)

https://drive.google.com/open?id=0B0A4OeTiUYKZLVpyWUpaNmlSdVU&authuser=0

Történelemóra az interaktív táblán

A mai órán a feladatunk egy interaktív táblás feladat és prezentáció készítése volt. Dankai Matyival dolgoztam együtt, és a számos nehézség ellenére (többször is összeomlott a program, a gép pedig csigalassú volt) végül sikeresen létrehoztuk a kis tananyagunkat.

Gömbös Gyuláról csináltunk egy mini-prezentációt a Smart Notebook programmal. 3 informatív dia, és 3 kérdéses, feleletválasztós dia.

A következő linken elérhető az anyag:

https://drive.google.com/file/d/0B0A4OeTiUYKZV0pPSFllMWp0NkU/view?usp=sharing

Képszerkesztés a tanórán

Képet szerkeszteni sokan szeretnek. Jó eszköz lehet ez az oktatásban is, tanórán is fel lehet használni. Arra gondoltam, hogy esetleg egy projektmunka keretében feladnám a csoportokra felosztott osztálynak, tervezzék meg egy országgyűlési választáson induló párt logóját vagy választási plakátját. Ez az állampolgári nevelés keretein belül nyerne értelmet, ugyanis a pártok jelenléte, a többpártrendszerrel való megismertetés egyik eleméül szolgálhatna ez a tevékenység.

Én a magam részéről kis humort is vitem a dologba, ezt se tiltanám meg természetesen: az Országos Ellenforradalmi Reakcziós Párt plakátját terveztem meg a feladat megvalósításaként.

Podcast készítése

A legutóbbi órán különböző hangalapú (és képalapú) rögzítési és megosztási módokkal foglalkoztunk. Először a podcastekről volt szó, ami egy téma feldolgozásának módjául szolgálhat: különböző témákkal kapcsolatban, gyakorlatilag egy hang alapú sorozat gyártása a lényege, amit megosztunk interneten. A csoport megszavazta, hogy film témakörben kell mindenkinek készítenie egy podcast adást, és mi (Kata, Julcsi, Balázs és én) a Brian életét választottuk.

"A Google a barátod" - a történelemtanulásban különösen

Sokszor hallottuk már valamennyien a gunyoros replikát némely ismerősünktől: "a Google a barátod", ezzel arra utalva, hogy nézz magad utána az interneten bizonyos dolgoknak. Nos, ezzel teljesen egyet tudok érteni, ugyanis egy olyan nagyszerű keresőprogram, mint a Google segítségével egyszerű megtalálni jószerivel akármilyen információt. Azonban manapság a legnépszerűbb keresőprogram nem csak az információ megtalálásáról, hanem annak elrendezéséről is szól, méghozzá személyre szabhatóan: a Google alkalmazások remek lehetőségeket kínálnak a történelemórán való felhasználásra.

1/ Az első felhasználási lehetőség maga a kereső. Nagyon hasznos az, hogy ha hirtelen az embernek nem jut eszébe valamilyen információ, tud fordulni egy ilyen nagyszerű programhoz, mint amilyen a Google. Annak idején, amikor tanultuk a Horthy-korszak miniszterelnökeit, mindenki esetében utánanéztem annak, hogy mikor töltötte be a kormányfői tisztséget. Ez azért volt fontos, mert a '30-as évek végén és a háború végén már nagyon gyakran váltották egymást a miniszterelnökök, ezért érdemes volt legalább hónapra pontosan tudni országlásuk idejét. Az egész középiskolai tanulmányok ideje alatt társ a bajban a Google.

2/ A Google Térkép is egy hasznos kütyü, és vele a történelemoktatás szempontjából is lehet találni jó felhasználási lehetőségeket. Az egyik ezzel kapcsolatos dolog a mapire.eu oldalon található, 18-19. században készült térképek digitalizált változatának a felhasználása. Ez a tanulók bevonására alkalmas lehet, hogy össze tudja vetni aktuális lakhelyét annak régi állapotával, még ha csak térképről van is szó, nem konkrét képekről. Van azonban olyan weboldal is, ahol képeket is látni a különböző helyekről: ez a http://legifotoarchivum.hu/. Bár nem tartozik a Google-témához, gondoltam, megemlítek egy olyan oldalt is, ahol vannak vizuális illusztrációk is. Ezt a funkciót a 19-20. századot tanulók tudnák igazán jól felhasználni.

3/ Egy Google Csoport alkalmazható lenne az egyes osztályok számára online kurzusszervező felületként, vagy legalábbis fel lehetne pakolni oda olyan dolgokat, amelyek az adott osztály tanulmányaihoz kapcsolódnak, pl. tanulási segédanyagokat, térképeket stb.  Ez korosztálytól független, mindegyik esetében lehet alkalmazni.

4/ A Google Cultural Institute oldalán rengeteg, történelemmel kapcsolatos dolog van a Historic Moments galériában. Ezek ugyancsak az adott tananyagba való jobb bevonódást szolgálnák, mivel közelebb hoznák a diákokhoz az adott korszakot az arról készült felvételekkel. Ahogy elnéztem, leginkább a modernkorhoz kapcsolódó képek vannak, úgyhogy megint csak a 17-18 évesek jönnek szóba.

5/ A Google Naptár a számonkérések miatt lehetne releváns. Amellett, hogy órán is elmondanám az osztályokban, hogy mikor és milyen számonkérések várhatók, lehetne egy online naptáras felületet is létrehozni - ezt én szerkeszteném -, és bejegyezném, hogy az egyes osztályok mikor, milyen jellegű számonkérésre számíthatnak.

Szófelhők a történelemórán

Lehet, hogy már egy kicsit unalmas, de még mindig maradok a történelemnél és a Horthy-korszaknál, már ami a modern eszközök felhasználását illeti. A témából kifolyólag egy utolsó évfolyamra járó gimnáziumi osztállyal kapcsolatban adok egy pár ötletet a szófelhők alkalmazására a tanórákon.

A szófelhő-alkalmazások közül talán a wordle a legismertebb, és ami a tanórai alkalmazását illeti, több lehetőség is adódik vele kapcsolatban. 

Az első a brainstorming. Ötletek gyűjtésére akármelyik óra elején be lehetne vetni, és készíteni egy szófelhőt az összegyűjtöttekből, majd átbeszélni, hogy mit is jelentenek, és részben erre alapozni az órát.

A második lehetőség, amit a szófelhők nyújthatnak, a vitaindítás. Miután egy téma kapcsán felmerültek az álláspontok és az azokat alátámasztó dolgok, lehetne készíteni egy ilyen szófelhőt, és szervezett keretek közt, a tanár irányításával/moderálásával levezetni a disputát. Termékeny beszélgetés kerekedhetne belőle.

Az otthoni tanulással kapcsolatban is tökéletes segítséget nyújt ez a módszer. Kulcsszavakból a megfelelő kompetenciák birtokában (márpedig ideális esetre az utolsó évfolyamra ez kialakult) az egyik leghatékonyabb a tanulás, tulajdonképpen a tanórai jegyzetelés is erre alapul. Ebből a tanulás során egy összefüggő történetet lehet kreálni, lett légyen az esszé-, vagy szóbeli felelés-"alapanyag".

A negyedik felmerülő ötlet az összefoglalás. Otthoni feladatként ki lehetne adni, hogy mindenki az adott szófelhőbe két szót írjon, küldje el azt a megbízott felelősnek, aki némi plusz jutalomért cserébe megcsinálja a szófelhőt, és ez alapján foglaljuk össze az anyagot. Én, mint tanár is csinálnék egy sajátot, ha úgy érzem, hogy pár fontos dolog kimaradt a diákokéból.

És a végére egy példa: pár jelentős momentum Magyarország 1920-1944/1945 közti történelméből, egy összefoglalást megalapozandó.

A Horthy-korszakról készített gondolattérképünk (co. Dankai Mátyás), ami egy összefoglaló óra keretében jól felhasználható lenne. 

Az óra kezdeti technikai nehézségei ellenére sikerült hatékonyan munkába lendülnünk, és mivel a történelem szakmódszertan gyakorlatunkon a Horthy-korszakkal foglalkozunk, készítettünk egy olyan gondolattérképet, ami mintául szolgálhatna diákjainknak: a következő témakör összefoglalására akár ők is készíthetnének ilyet, mivel jó móka, és biztosan tetszene nekik is. :)

A második bécsi döntés - hogyan tegyük megfoghatóbbá a diákok számára digitális forrás segítségével?

A 20. századi magyar történelemnek szinte nincs olyan fejezete, amit nem lehet videóval kicsit jobban illusztrálni, mint ahogy a tankönyv illusztrálja. Ilyen a második bécsi döntés is, amelyről a 12. osztályosok (a középiskola utolsó évfolyamára járók) tanulnak. A téma kapcsán fontos a kritikai kompetencia fejlesztése: érzékeltetni, hogy ugyan hazánk visszakapta Észak-Erdélyt, de kiszolgáltatottá vált a Német Birodalomnak. Emellett az érzelmi kompetencia is fontos aspektusa ennek a tananyagnak: megérteni, hogy miért ünnepelték önfeledten az akkor élő honfitársaink a döntést, Hitlert és Mussolinit éljenezve - és ami különösen fontos itt: megértetni, hogy abban a korban az mást jelentett, mint ma. A célom tehát: láttatni, hogy koronként mást jelentenek egyes dolgok, és a kritikus gondolkodás fejlesztése.

Ráhangolásként kb. 5 percben, egy brainstorming tevékenység keretében összeszedetném a diákokkal azokat a dolgokat, amik a revízió 1938-1939-es állomásairól (azaz az első bécsi döntésről és Kárpátalja visszafoglalásról) eszükbe jutnak. Ezeket megbeszélnénk, hogy mi mit is jelent, és miért történt, rávezető kérdésekkel, egy tulajdonképpeni irányított beszélgetés keretében. Itt is már kitérnék azokra a lényegi elemekre, amelyeket a videó kapcsán már említettem (a német túlsúlyt és befolyást elsősorban, és az ennek kapcsán keletkezett külpolitikai kényszerpályát).

Ezután, az óra jelentésteremtő részeként, nagyjából 10 percben elmondanám nekik a második bécsi döntés történetét, Teleki Pál második miniszterelnöksége történetének keretében. Mikor átbeszéltem velük a második bécsi döntés eseménytörténetét, akkor kerülne sor a videó (ld. beágyazva) megtekintésére. Kérdéseket tennék fel nekik hozzá: 

1/ Kik a hazatérő küldöttség tagjai? 

2/ Miért mutatják külön a horogkeresztes zászlót, mire utal ez? 

3/ Csáky külügyér azt mondja, "visszagondoltunk két évre". Mit jelent ez?

4/ Ugyancsak Csáky mondja: "Ez a három nemzet, találkozott jóban [...]" Melyik három nemzetről van szó?

5/ Mire utal a végén az önfeledt ünneplés?

                   

Egy kb. 5 perces lezárás keretében pedig átismételnénk (helyesebben: a tanulók szednék össze) a háború előtti magyar revízió állomásait, és ezzel egyidőben azok következményeit: fontos lenne, hogy lássák, milyen ára volt ezeknek az eseményeknek - bár egyidőben jelezném nekik azt is, hogy Magyarországnak az elhelyezkedéséből kifolyólag nem igazán lett volna reális (főleg 1938. március 12., az Anschluss után) egy másik szövetségi rendszer felé tendálni, főleg, hogy a politikus döntő többsége a német orientációt támogatta (természetesen láttatnám a nyugatpártiságot is, pl. maga Teleki Pál beállítottságán keresztül). A lényeg az lenne - már előre gondolkodva a második világháború lezárására -, hogy lássák: hazánknak a háború lezárása mindenképpen rosszat hozott, nem volt jó kimenetel részünkről.

Közösségi könyvjelzők az angolórán

A közösségi könyvjelzők jó lehetőséget adnak arra, hogy minél több hasznos anyagot megosszunk diákjainkkal. Mivel ezek alapvetően angol nyelvűek, arra gondoltam, hogy az angolórával, annak lehetőségeivel kapcsolatban írom ezt a blogbejegyzést. Enikő az Modern eszközök a pedagógiában órán a diigot használja/használtatja velünk, ezért ezt ismerem a legjobban, ebből kifolyólag úgy döntöttem, hogy erről írok.

Egy, az utolsó gimnáziumi évét taposó, az angolt emelt óraszámban tanuló csoportból indulok ki. Olyan csoportot készítenék nekik, mint mi használunk a Modern eszközök órán.

1/ Egyrészt, mivel maga az oldal angol nyelvű, már ezzel is tökéletes lehetőséget lehet teremteni az angol nyelv általános gyakorlására, azon belül is az angol nyelvű, IKT-vel kapcsolatos tartalmakkal való ismerkedésre.

2/ Mivel az érettségi évében vagyunk, több olyan feladatot tennék közzé itt, amik az érettségire készítenek. A valamikori OM honlapjáról, illetve akár saját magam által beszkennelt - összeállított feladatokat is tudnék itt közzétenni.

3/ Ha előbb nem is, de az utolsó évfolyamban már mindenképp szükséges a diákokkal megismertetni az egynyelvű szótárakat - erre a diigos felület jó lehetőséget biztosít. Akik egyetemre készülnek, mindenképp szükségük lesz rá, akik nem, azoknak meg egyszerűen hasznos az önálló ismeretszerzési kompetenciájuk szempontjából. 

4/ Az angolszász/angol nyelvű kultúrákkal kapcsolatos érdekességeket is érdemes lenne ezen a felületen megosztani - az interkulturális kompetencia fejlesztése végett. A célnyelvi civilizáció oktatása szempontjából akár egy értékelési formát is be lehetne vezetni - minden héten egy rövid, érdekes videó, aminek anyagából egy kis tesztet íratnék velük.

5/ Az interneten (legálisan) elérhető filmeket is jó ötlet lenne megosztani a csoporttal. Rengeteg olyan oldal van, ahol külön letöltés nélkül lehet megtekinteni filmeket/sorozatokat angol nyelven. Jó példa erre a Watch The Simpsons Online. Nem hinném, hogy sok olyan fiatal van, aki nem szereti a Simpson családot - ezen a linken az összes évad összes része elérhető angolul. Szórakozás és tanulás egyszerre!

21. századi kompetenciák - a tanárok részéről

A 21. század (sőt, már a múlt évszázad végén is) új kihívások elé állította a pedagógusokat is, elsősorban a modern technika megjelenésével. Ezekkel a módszertan és az eszközök repertoárja is kibővült, a mai oktatásban - mondhatni - elengedhetetlen, hogy egy pedagógus az IKT nyújtotta lehetőségekkel éljen a tanítási folyamat során. Ennek természetesen nem csak a gyerekek, hanem a tanerők részéről is megvan a pozitív hozadéka, mivel a tanulókhoz is közelebb állnak ezek az eszközök, mint a hagyományosak, másrészt pedig a munkát is meg tudják könnyíteni.

Falus Iván 2006-os művében (A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat, Budapest.) 8 alapvető kompetenciát fogalmaz meg, amelyek a tanári pályát választóknak birtokolniuk kell ahhoz, hogy taníthassanak. Ezek a következők:

1. A tanuló személyiségfejlesztése
2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása
4. A pedagógiai folyamat tervezése
5. A tanulási folyamat szervezése és irányítása
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése
7. Szakmai együttműködés és kommunikáció
8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

Ezek közül a leginkább talán a pedagógiai folyamat tervezése hozható legkönnyebben összhangba az ISTE-T (International Society for Technology in Education által a tanárok számára összeállított) sztenderdlistával, aminek a lényege tulajdonképpen a digitális eszközök oktatásban való felhasználása, annak a készségszintű megfogalmazása. Ahogy az a szervezet oldalán közzétett leírásban is jó látszik, a modern eszközök bevétele a tervezési folyamatba a megismerés horizontját hivatott kibővíteni, és olyan módon motiválni a tanulókat a további kutakodásra, hogy az számukra hasznos legyen. Az óraterv készítésétől, az óra megtartásán túl hozzá tartozik a kérdéshez a számonkérés is, ugyanis akár azt is lehet a hagyományostól eltérően, pl. számítógépre tervezni. A tanítás során fontos felhívnunk a gyerekek figyelmét arra, hogy a cyberworld bizony rejt veszélyeket, de mindemellett a barátunk is, ha kellően figyelmesen használjuk. Jó lehetőséget ad a világ megismerésére, a kooperativitás, az együttműködési készség fejlesztésére, de megfelelő módon kell prezentálni a tanulóknak ahhoz, hogy ezt felfogják. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak ennek a dolognak jogi vonatkozásai is, amelyekkel úgyszintén meg kell ismertetni a fiatalokat (gondolok például a szerzői jogokra).

A pedagógiai folyamat megtervezésében a digitális technológia nagyban megkönnyíti a tanárok dolgát. Az óratervet számítógép segítsége nélkül nem érdemes elkezdeni készíteni, mivel anélkül egy nagyszerű segédeszköztől fosztjuk meg magunkat. Ez alatt elsősorban azt értem, hogy nagyon egyszerűen lehet pl. egy szövegszerkesztő segítségével egy könnyen átlátható óravázlatot/óratervet készíteni, s emellett az órán majdan elhangzó tényanyaghoz is rengeteg hasznos adalékot találhatunk az interneten (amiket persze csak módjával érdemes felhasználni a szűkös időkeret miatt). Ami az óratartást illeti, interaktív tábla szinte minden teremben van, amiken keresztül biztosított az internet-hozzáférés is - gondolom, egyértelmű a kapcsolat az előbb említett érdekességek és eközött. Szemléltetésre is tökéletesen használható ez az eszköz. 

És a fentebb említett dolgok még csak közel sem merítik ki a témát, ez annak csak egy kis szelete. A lehetőségek száma jószerivel végtelen, érdemes élni velük!

                    

21. századi kompetenciák - általában

A 21. századi oktatásban, a digitális technológia fejlődésével újabb horizontok nyíltak meg a kreativitás és az innováció előtt. A kompetenciák, amik az emberi fejlődést segítik, összefonódtak a IKT-val, ezt már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Ebben a videóban Dr. Ron Bonnstetter fejti ki megközelítőleg két és fél percben, hogy mik azok a készségek/kompetenciák, amik fejlesztésével érdemes időt tölteni. Azért ezt a videót választottam, mert egy szakértő előadásában hallhatunk egy viszonylag rövid összegzést erről a kérdésről.                      

                        

Sziasztok! 

György Ottó Barnabás vagyok, történelem-angol tanári szakos hallgató, az ELTE diákja. A Modern eszközök a pedagógiában c. kurzus egyik követelménye, hogy blogot szerkesszünk, ezzel megteremtve a digitális portfóliónk kereteit. 

Jó ötletnek tartom egy-két szóban elmondani, miért jelentkeztem a tanári képzésre. Ez már egy régi történet, amely a gyerekkoromban gyökeredzik. Mindig is szerettem a történelmet, és az idegen nyelvekhez is volt érzékem. A középiskolában aztán volt két tanárom, akik nagyon nagy hatással voltak rám: a történelemtanáromról és a némettanáromról van szó. Mindketten olyan pedagógusmodellt állítottak elém, amit azóta is követendő példának tartok: erélyesek voltak, de mégis szerették a tanítványaikat, és hatékonyan adták át azt a tudást, amivel rendelkeztek. Emellett emberileg is is kiváló példát szolgáltattak, mindig segítettek a hozzájuk fordulóknak.

A szaktárgyak szeretete a másik nagyon fontos motivációs faktorom volt a tanári pálya választásában. Ahogy említettem, a történelem mindig közel állt a szívemhez, már kisgyerekként is szívesen hallgattam nagyszüleim meséit arról az időszakról, amikor még ők voltak fiatalok (illetve kevésbé fiatalok). Később ezek kiegészültek az iskolában tanultakkal, és a már említett történelemtanárom személyiségével, így tőle egy olyan lökést kaptam, ami a tanári pálya felé orientált. Az angol nyelvet is mindig szerettem, az első angoltanár, akivel a sors összehozott, nagyon motiváló volt, ő segített a kibontakozásban.

A harmadik fontos tényező az, hogy nagyon fontosnak tartom a fiatalok megfelelő oktatását és nevelését. Mindig is szívesen segítettem az osztálytársaimnak a tananyag jobb megértésében, amit esetleg órán nem sikerült megérteniük, azt én utólag magyaráztam el nekik. Emellett ahogy egyre idősebb lettem, és a pályaorientációsok kérdések elkezdtek foglalkoztatni, ráébredtem arra, hogy ennek a hivatásnak nagyon nagy jelentősége van: a felnövő nemzedékeket tanítani és nevelni kell, a szülők mellett az iskolának és a tanároknak is.
Így kerültem hát az ELTÉ-re 2011 őszén, és már a kezdetektől fogva céltudatosan a tanári MA felé igyekeztem. Most, a második félévben már sok hasznos (és kevésbé hasznos) tudnivalóval a tarsolyomban jó úton haladok afelé, hogy megszerezzem a tanári diplomámat. Bár a tanítási gyakorlatok - tehát tulajdonképpen a java - még hátravan a képzésnek, bízom benne, hogy megmarad az a lelkesedés, amivel nekivágtam az egyetemnek.

Blogom valószínűleg nem fog Dancsó Péter (helyesebben CHXYSW2) vlogjának (videoblogjának) magasságaiban szárnyalni (ez már csak azért sem lehetséges, mert nem túl sok mozgóképes anyagot teszek közzé), de azért megpróbálkozom minél szakszerűbben, élvezhetőbben és igényesebben vezetni ezt a digitális munkafelületet.