A 21. század (sőt, már a múlt évszázad végén is) új kihívások elé állította a pedagógusokat is, elsősorban a modern technika megjelenésével. Ezekkel a módszertan és az eszközök repertoárja is kibővült, a mai oktatásban - mondhatni - elengedhetetlen, hogy egy pedagógus az IKT nyújtotta lehetőségekkel éljen a tanítási folyamat során. Ennek természetesen nem csak a gyerekek, hanem a tanerők részéről is megvan a pozitív hozadéka, mivel a tanulókhoz is közelebb állnak ezek az eszközök, mint a hagyományosak, másrészt pedig a munkát is meg tudják könnyíteni.
Falus Iván 2006-os művében (A tanári tevékenység és a pedagógusképzés új útjai. Gondolat, Budapest.) 8 alapvető kompetenciát fogalmaz meg, amelyek a tanári pályát választóknak birtokolniuk kell ahhoz, hogy taníthassanak. Ezek a következők:
1. A tanuló személyiségfejlesztése
2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása
4. A pedagógiai folyamat tervezése
5. A tanulási folyamat szervezése és irányítása
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése
7. Szakmai együttműködés és kommunikáció
8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
1. A tanuló személyiségfejlesztése
2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
3. Szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás integrálása
4. A pedagógiai folyamat tervezése
5. A tanulási folyamat szervezése és irányítása
6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése
7. Szakmai együttműködés és kommunikáció
8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
Ezek közül a leginkább talán a pedagógiai folyamat tervezése hozható legkönnyebben összhangba az ISTE-T (International Society for Technology in Education által a tanárok számára összeállított) sztenderdlistával, aminek a lényege tulajdonképpen a digitális eszközök oktatásban való felhasználása, annak a készségszintű megfogalmazása. Ahogy az a szervezet oldalán közzétett leírásban is jó látszik, a modern eszközök bevétele a tervezési folyamatba a megismerés horizontját hivatott kibővíteni, és olyan módon motiválni a tanulókat a további kutakodásra, hogy az számukra hasznos legyen. Az óraterv készítésétől, az óra megtartásán túl hozzá tartozik a kérdéshez a számonkérés is, ugyanis akár azt is lehet a hagyományostól eltérően, pl. számítógépre tervezni. A tanítás során fontos felhívnunk a gyerekek figyelmét arra, hogy a cyberworld bizony rejt veszélyeket, de mindemellett a barátunk is, ha kellően figyelmesen használjuk. Jó lehetőséget ad a világ megismerésére, a kooperativitás, az együttműködési készség fejlesztésére, de megfelelő módon kell prezentálni a tanulóknak ahhoz, hogy ezt felfogják. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak ennek a dolognak jogi vonatkozásai is, amelyekkel úgyszintén meg kell ismertetni a fiatalokat (gondolok például a szerzői jogokra).
A pedagógiai folyamat megtervezésében a digitális technológia nagyban megkönnyíti a tanárok dolgát. Az óratervet számítógép segítsége nélkül nem érdemes elkezdeni készíteni, mivel anélkül egy nagyszerű segédeszköztől fosztjuk meg magunkat. Ez alatt elsősorban azt értem, hogy nagyon egyszerűen lehet pl. egy szövegszerkesztő segítségével egy könnyen átlátható óravázlatot/óratervet készíteni, s emellett az órán majdan elhangzó tényanyaghoz is rengeteg hasznos adalékot találhatunk az interneten (amiket persze csak módjával érdemes felhasználni a szűkös időkeret miatt). Ami az óratartást illeti, interaktív tábla szinte minden teremben van, amiken keresztül biztosított az internet-hozzáférés is - gondolom, egyértelmű a kapcsolat az előbb említett érdekességek és eközött. Szemléltetésre is tökéletesen használható ez az eszköz.
És a fentebb említett dolgok még csak közel sem merítik ki a témát, ez annak csak egy kis szelete. A lehetőségek száma jószerivel végtelen, érdemes élni velük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése