"A Google a barátod" - a történelemtanulásban különösen

Sokszor hallottuk már valamennyien a gunyoros replikát némely ismerősünktől: "a Google a barátod", ezzel arra utalva, hogy nézz magad utána az interneten bizonyos dolgoknak. Nos, ezzel teljesen egyet tudok érteni, ugyanis egy olyan nagyszerű keresőprogram, mint a Google segítségével egyszerű megtalálni jószerivel akármilyen információt. Azonban manapság a legnépszerűbb keresőprogram nem csak az információ megtalálásáról, hanem annak elrendezéséről is szól, méghozzá személyre szabhatóan: a Google alkalmazások remek lehetőségeket kínálnak a történelemórán való felhasználásra.

1/ Az első felhasználási lehetőség maga a kereső. Nagyon hasznos az, hogy ha hirtelen az embernek nem jut eszébe valamilyen információ, tud fordulni egy ilyen nagyszerű programhoz, mint amilyen a Google. Annak idején, amikor tanultuk a Horthy-korszak miniszterelnökeit, mindenki esetében utánanéztem annak, hogy mikor töltötte be a kormányfői tisztséget. Ez azért volt fontos, mert a '30-as évek végén és a háború végén már nagyon gyakran váltották egymást a miniszterelnökök, ezért érdemes volt legalább hónapra pontosan tudni országlásuk idejét. Az egész középiskolai tanulmányok ideje alatt társ a bajban a Google.

2/ A Google Térkép is egy hasznos kütyü, és vele a történelemoktatás szempontjából is lehet találni jó felhasználási lehetőségeket. Az egyik ezzel kapcsolatos dolog a mapire.eu oldalon található, 18-19. században készült térképek digitalizált változatának a felhasználása. Ez a tanulók bevonására alkalmas lehet, hogy össze tudja vetni aktuális lakhelyét annak régi állapotával, még ha csak térképről van is szó, nem konkrét képekről. Van azonban olyan weboldal is, ahol képeket is látni a különböző helyekről: ez a http://legifotoarchivum.hu/. Bár nem tartozik a Google-témához, gondoltam, megemlítek egy olyan oldalt is, ahol vannak vizuális illusztrációk is. Ezt a funkciót a 19-20. századot tanulók tudnák igazán jól felhasználni.

3/ Egy Google Csoport alkalmazható lenne az egyes osztályok számára online kurzusszervező felületként, vagy legalábbis fel lehetne pakolni oda olyan dolgokat, amelyek az adott osztály tanulmányaihoz kapcsolódnak, pl. tanulási segédanyagokat, térképeket stb.  Ez korosztálytól független, mindegyik esetében lehet alkalmazni.

4/ A Google Cultural Institute oldalán rengeteg, történelemmel kapcsolatos dolog van a Historic Moments galériában. Ezek ugyancsak az adott tananyagba való jobb bevonódást szolgálnák, mivel közelebb hoznák a diákokhoz az adott korszakot az arról készült felvételekkel. Ahogy elnéztem, leginkább a modernkorhoz kapcsolódó képek vannak, úgyhogy megint csak a 17-18 évesek jönnek szóba.

5/ A Google Naptár a számonkérések miatt lehetne releváns. Amellett, hogy órán is elmondanám az osztályokban, hogy mikor és milyen számonkérések várhatók, lehetne egy online naptáras felületet is létrehozni - ezt én szerkeszteném -, és bejegyezném, hogy az egyes osztályok mikor, milyen jellegű számonkérésre számíthatnak.

Szófelhők a történelemórán

Lehet, hogy már egy kicsit unalmas, de még mindig maradok a történelemnél és a Horthy-korszaknál, már ami a modern eszközök felhasználását illeti. A témából kifolyólag egy utolsó évfolyamra járó gimnáziumi osztállyal kapcsolatban adok egy pár ötletet a szófelhők alkalmazására a tanórákon.

A szófelhő-alkalmazások közül talán a wordle a legismertebb, és ami a tanórai alkalmazását illeti, több lehetőség is adódik vele kapcsolatban. 

Az első a brainstorming. Ötletek gyűjtésére akármelyik óra elején be lehetne vetni, és készíteni egy szófelhőt az összegyűjtöttekből, majd átbeszélni, hogy mit is jelentenek, és részben erre alapozni az órát.

A második lehetőség, amit a szófelhők nyújthatnak, a vitaindítás. Miután egy téma kapcsán felmerültek az álláspontok és az azokat alátámasztó dolgok, lehetne készíteni egy ilyen szófelhőt, és szervezett keretek közt, a tanár irányításával/moderálásával levezetni a disputát. Termékeny beszélgetés kerekedhetne belőle.

Az otthoni tanulással kapcsolatban is tökéletes segítséget nyújt ez a módszer. Kulcsszavakból a megfelelő kompetenciák birtokában (márpedig ideális esetre az utolsó évfolyamra ez kialakult) az egyik leghatékonyabb a tanulás, tulajdonképpen a tanórai jegyzetelés is erre alapul. Ebből a tanulás során egy összefüggő történetet lehet kreálni, lett légyen az esszé-, vagy szóbeli felelés-"alapanyag".

A negyedik felmerülő ötlet az összefoglalás. Otthoni feladatként ki lehetne adni, hogy mindenki az adott szófelhőbe két szót írjon, küldje el azt a megbízott felelősnek, aki némi plusz jutalomért cserébe megcsinálja a szófelhőt, és ez alapján foglaljuk össze az anyagot. Én, mint tanár is csinálnék egy sajátot, ha úgy érzem, hogy pár fontos dolog kimaradt a diákokéból.

És a végére egy példa: pár jelentős momentum Magyarország 1920-1944/1945 közti történelméből, egy összefoglalást megalapozandó.

A Horthy-korszakról készített gondolattérképünk (co. Dankai Mátyás), ami egy összefoglaló óra keretében jól felhasználható lenne. 

Az óra kezdeti technikai nehézségei ellenére sikerült hatékonyan munkába lendülnünk, és mivel a történelem szakmódszertan gyakorlatunkon a Horthy-korszakkal foglalkozunk, készítettünk egy olyan gondolattérképet, ami mintául szolgálhatna diákjainknak: a következő témakör összefoglalására akár ők is készíthetnének ilyet, mivel jó móka, és biztosan tetszene nekik is. :)

A második bécsi döntés - hogyan tegyük megfoghatóbbá a diákok számára digitális forrás segítségével?

A 20. századi magyar történelemnek szinte nincs olyan fejezete, amit nem lehet videóval kicsit jobban illusztrálni, mint ahogy a tankönyv illusztrálja. Ilyen a második bécsi döntés is, amelyről a 12. osztályosok (a középiskola utolsó évfolyamára járók) tanulnak. A téma kapcsán fontos a kritikai kompetencia fejlesztése: érzékeltetni, hogy ugyan hazánk visszakapta Észak-Erdélyt, de kiszolgáltatottá vált a Német Birodalomnak. Emellett az érzelmi kompetencia is fontos aspektusa ennek a tananyagnak: megérteni, hogy miért ünnepelték önfeledten az akkor élő honfitársaink a döntést, Hitlert és Mussolinit éljenezve - és ami különösen fontos itt: megértetni, hogy abban a korban az mást jelentett, mint ma. A célom tehát: láttatni, hogy koronként mást jelentenek egyes dolgok, és a kritikus gondolkodás fejlesztése.

Ráhangolásként kb. 5 percben, egy brainstorming tevékenység keretében összeszedetném a diákokkal azokat a dolgokat, amik a revízió 1938-1939-es állomásairól (azaz az első bécsi döntésről és Kárpátalja visszafoglalásról) eszükbe jutnak. Ezeket megbeszélnénk, hogy mi mit is jelent, és miért történt, rávezető kérdésekkel, egy tulajdonképpeni irányított beszélgetés keretében. Itt is már kitérnék azokra a lényegi elemekre, amelyeket a videó kapcsán már említettem (a német túlsúlyt és befolyást elsősorban, és az ennek kapcsán keletkezett külpolitikai kényszerpályát).

Ezután, az óra jelentésteremtő részeként, nagyjából 10 percben elmondanám nekik a második bécsi döntés történetét, Teleki Pál második miniszterelnöksége történetének keretében. Mikor átbeszéltem velük a második bécsi döntés eseménytörténetét, akkor kerülne sor a videó (ld. beágyazva) megtekintésére. Kérdéseket tennék fel nekik hozzá: 

1/ Kik a hazatérő küldöttség tagjai? 

2/ Miért mutatják külön a horogkeresztes zászlót, mire utal ez? 

3/ Csáky külügyér azt mondja, "visszagondoltunk két évre". Mit jelent ez?

4/ Ugyancsak Csáky mondja: "Ez a három nemzet, találkozott jóban [...]" Melyik három nemzetről van szó?

5/ Mire utal a végén az önfeledt ünneplés?

                   

Egy kb. 5 perces lezárás keretében pedig átismételnénk (helyesebben: a tanulók szednék össze) a háború előtti magyar revízió állomásait, és ezzel egyidőben azok következményeit: fontos lenne, hogy lássák, milyen ára volt ezeknek az eseményeknek - bár egyidőben jelezném nekik azt is, hogy Magyarországnak az elhelyezkedéséből kifolyólag nem igazán lett volna reális (főleg 1938. március 12., az Anschluss után) egy másik szövetségi rendszer felé tendálni, főleg, hogy a politikus döntő többsége a német orientációt támogatta (természetesen láttatnám a nyugatpártiságot is, pl. maga Teleki Pál beállítottságán keresztül). A lényeg az lenne - már előre gondolkodva a második világháború lezárására -, hogy lássák: hazánknak a háború lezárása mindenképpen rosszat hozott, nem volt jó kimenetel részünkről.

Közösségi könyvjelzők az angolórán

A közösségi könyvjelzők jó lehetőséget adnak arra, hogy minél több hasznos anyagot megosszunk diákjainkkal. Mivel ezek alapvetően angol nyelvűek, arra gondoltam, hogy az angolórával, annak lehetőségeivel kapcsolatban írom ezt a blogbejegyzést. Enikő az Modern eszközök a pedagógiában órán a diigot használja/használtatja velünk, ezért ezt ismerem a legjobban, ebből kifolyólag úgy döntöttem, hogy erről írok.

Egy, az utolsó gimnáziumi évét taposó, az angolt emelt óraszámban tanuló csoportból indulok ki. Olyan csoportot készítenék nekik, mint mi használunk a Modern eszközök órán.

1/ Egyrészt, mivel maga az oldal angol nyelvű, már ezzel is tökéletes lehetőséget lehet teremteni az angol nyelv általános gyakorlására, azon belül is az angol nyelvű, IKT-vel kapcsolatos tartalmakkal való ismerkedésre.

2/ Mivel az érettségi évében vagyunk, több olyan feladatot tennék közzé itt, amik az érettségire készítenek. A valamikori OM honlapjáról, illetve akár saját magam által beszkennelt - összeállított feladatokat is tudnék itt közzétenni.

3/ Ha előbb nem is, de az utolsó évfolyamban már mindenképp szükséges a diákokkal megismertetni az egynyelvű szótárakat - erre a diigos felület jó lehetőséget biztosít. Akik egyetemre készülnek, mindenképp szükségük lesz rá, akik nem, azoknak meg egyszerűen hasznos az önálló ismeretszerzési kompetenciájuk szempontjából. 

4/ Az angolszász/angol nyelvű kultúrákkal kapcsolatos érdekességeket is érdemes lenne ezen a felületen megosztani - az interkulturális kompetencia fejlesztése végett. A célnyelvi civilizáció oktatása szempontjából akár egy értékelési formát is be lehetne vezetni - minden héten egy rövid, érdekes videó, aminek anyagából egy kis tesztet íratnék velük.

5/ Az interneten (legálisan) elérhető filmeket is jó ötlet lenne megosztani a csoporttal. Rengeteg olyan oldal van, ahol külön letöltés nélkül lehet megtekinteni filmeket/sorozatokat angol nyelven. Jó példa erre a Watch The Simpsons Online. Nem hinném, hogy sok olyan fiatal van, aki nem szereti a Simpson családot - ezen a linken az összes évad összes része elérhető angolul. Szórakozás és tanulás egyszerre!