A 20. századi magyar történelemnek szinte nincs olyan fejezete, amit nem lehet videóval kicsit jobban illusztrálni, mint ahogy a tankönyv illusztrálja. Ilyen a második bécsi döntés is, amelyről a 12. osztályosok (a középiskola utolsó évfolyamára járók) tanulnak. A téma kapcsán fontos a kritikai kompetencia fejlesztése: érzékeltetni, hogy ugyan hazánk visszakapta Észak-Erdélyt, de kiszolgáltatottá vált a Német Birodalomnak. Emellett az érzelmi kompetencia is fontos aspektusa ennek a tananyagnak: megérteni, hogy miért ünnepelték önfeledten az akkor élő honfitársaink a döntést, Hitlert és Mussolinit éljenezve - és ami különösen fontos itt: megértetni, hogy abban a korban az mást jelentett, mint ma. A célom tehát: láttatni, hogy koronként mást jelentenek egyes dolgok, és a kritikus gondolkodás fejlesztése.
Ráhangolásként kb. 5 percben, egy brainstorming tevékenység keretében összeszedetném a diákokkal azokat a dolgokat, amik a revízió 1938-1939-es állomásairól (azaz az első bécsi döntésről és Kárpátalja visszafoglalásról) eszükbe jutnak. Ezeket megbeszélnénk, hogy mi mit is jelent, és miért történt, rávezető kérdésekkel, egy tulajdonképpeni irányított beszélgetés keretében. Itt is már kitérnék azokra a lényegi elemekre, amelyeket a videó kapcsán már említettem (a német túlsúlyt és befolyást elsősorban, és az ennek kapcsán keletkezett külpolitikai kényszerpályát).
Ezután, az óra jelentésteremtő részeként, nagyjából 10 percben elmondanám nekik a második bécsi döntés történetét, Teleki Pál második miniszterelnöksége történetének keretében. Mikor átbeszéltem velük a második bécsi döntés eseménytörténetét, akkor kerülne sor a videó (ld. beágyazva) megtekintésére. Kérdéseket tennék fel nekik hozzá:
1/ Kik a hazatérő küldöttség tagjai?
2/ Miért mutatják külön a horogkeresztes zászlót, mire utal ez?
3/ Csáky külügyér azt mondja, "visszagondoltunk két évre". Mit jelent ez?
4/ Ugyancsak Csáky mondja: "Ez a három nemzet, találkozott jóban [...]" Melyik három nemzetről van szó?
5/ Mire utal a végén az önfeledt ünneplés?
Egy kb. 5 perces lezárás keretében pedig átismételnénk (helyesebben: a tanulók szednék össze) a háború előtti magyar revízió állomásait, és ezzel egyidőben azok következményeit: fontos lenne, hogy lássák, milyen ára volt ezeknek az eseményeknek - bár egyidőben jelezném nekik azt is, hogy Magyarországnak az elhelyezkedéséből kifolyólag nem igazán lett volna reális (főleg 1938. március 12., az Anschluss után) egy másik szövetségi rendszer felé tendálni, főleg, hogy a politikus döntő többsége a német orientációt támogatta (természetesen láttatnám a nyugatpártiságot is, pl. maga Teleki Pál beállítottságán keresztül). A lényeg az lenne - már előre gondolkodva a második világháború lezárására -, hogy lássák: hazánknak a háború lezárása mindenképpen rosszat hozott, nem volt jó kimenetel részünkről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése